A keddi kitérő után tegnap már ismét a konyhában ténykedtem, de mindenekelőtt el kell mondjam, hogy a tegnapi és a mai vacsora nem jöhetne/jöhetett volna létre Ati hathatós közreműködése nélkül. Képzeljétek el amint egy férfit arra kényszerítenek, hogy zellerszárat és zellergumót is vegyen, meg friss metélőhagymát is.
A tegnap esti vacsora Gordon Ramsay Csak könnyedén! című könyvének egyik receptje alapján készült, erdei gombás rizottó. Mielőtt ezt kifejteném megosztom veletek első rizottó élményemet. Aki valóban ért a főzéshez, szörnyülködhet egy csomót, aki nem annak meg intő példa legyen.
Szóval a sárga könyvben van egy egyszerű rizottó recept a szokásos hozzávalókkal. Ugye a három legfontosabb a rizs, az alaplé és a vaj. Na ebből a háromból egy volt rendeltetésszerű, a rizs, mivel annyit azért tudtam, hogy nem hosszúszemű fényezetlen „A” rizs kell, a tasakos Uncle Ben’s rizst meg barbárság lenne kibontani nyersen.
A másik kettőről úgy gondoltam, hogy jó lesz a körülbelül is. Ennek megfelelően az alaplevet kockából csináltam, de ami ennél is rosszabb, vaj helyett Flora margarinkrémet használtam. Igen tudom, mekkora marhaság, meg az ilyen egyáltalán miért áll a tűzhely mellé, és valóban minden kritika jogos. A végeredmény ugyanis ehetetlen volt, de komolyan. Az egyik legnagyobb baklövés volt a pályafutásom során, de egy életre megtanultam, hogy egyrészt az alapanyagon nem szabad spórolni, másrészt pedig követni kell a receptet ha nem vagyunk gyakorlottak. A legrosszabb hozadéka ennek az egésznek az volt, hogy a barátom azóta mindig finoman megjegyzi, hogy „nem rizottós” típus. Na persze. Gondolom még mindig kísérti ez a förmedvény.
No de azóta már többször próbálkoztam rendes alaplével meg vajjal, úgyhogy a tegnapi is elég jól sikerült.
Hozzávalók (4 személyre)
750 ml zöldségalaplé
200 g rizottórizs
2 nagyobb fej hagyma
2 szál zellerszár
egy kis pohár száraz fehérbor
100 g laskagomba
100 g rókagomba (helyettesíthető barna csiperkével)
1 ek őrölt koriander
2 ek créme fraiche vagy mascarpone
1 ek friss turbolya vagy metélőhagyma
só, bors
olívaolaj
2 ek reszelt parmezán
Mivel a rizottót folyamatosan kevergetni kell, legjobb minden hozzávalót előkészíteni. Tehát az alapléhez felteszünk főni – mily meglepő – zöldségeket. Ami van otthon bármi mehet, répa, gyökér, zeller, kelképoszta, gomba, hagyma, petrezselyemzöld…pár szem egész feketebors és kevés só. Ez elvan magában, szerintem egy fél óra kell neki, hogy a lének legyen íze.
A hagymát és a zellert finomra vágjuk, a gombát megmossuk és fölaprítjuk. Én ki szoktam mérni előre a rizst és a bort is kiöntöm így minden kéznél van.
Egy ferde falú serpenyőben felhevítjük az olajat, majd beleszórjuk a hagymát. Gordon mindig ilyeneket ír, hogy 2 percig készítjük. Na persze olyan hiperszuper főzőlapon hogyne. Nálam inkább addig, míg történik is valami a hagymával. Ha a hagyma elkezd puhulni hozzáadjuk a zellert és tovább dinszteljük. Ha mindkettő puhult, hozzáadjuk a rizst és egy kicsit megpirítjuk, megkapatjuk. Ezután beleöntjük a bort. Innentől folyamatosan keverni kell a rizottót. Miután a bort felszívta a rizs, elkezdjük adagolni az alaplevet. Legjobb ha a rizottós edény mellett gyöngyözik a tűzhelyen. Mindig egy merőkanál alaplevet adunk a rizshez, megvárjuk míg felszívja és eztán jöhet a következő. Ezt addig kell folytatni míg a rizs al dente nem lesz.
Közben a fölaprított gombát kevés olívaolajon megpirítjuk. Sózzuk, borsozzuk. Figyeljünk oda, hogy elég meleg legyen a serpenyő, különben a gomba levet enged és az nem jó.
Ha a rizs megfelelő állagú, hozzáadjuk a gombát. Ekkor lehet ízesíteni, sóval és borssal. Vaj helyett most créme fracihe-t (vagy mascarponét) használunk, ez adja a rizottó krémességét, ebből jó két evőkanálnyi kell. Ezen kívül már csak finomra vágott metélőhagyma kell és készen vagyunk.
A parmezánt megreszeljük és tálalás előtt megszórjuk vele a rizottót.
Szerintem nagyon jól sikerült, de persze a korábbi fiaskó miatt 2-est kapott, ahogyan bármilyen rizottó kapna. Nem is hibáztatom érte, az az első valóban horrorfilmbe illő volt.
