Ez a tészta az elején nem annak indult ami végül lett belőle. Tudniillik, amikor először csináltam, a cél az volt, hogy egy jó kis zöldséges tészta legyen. Aztán megkaptam, hogy ez a világ legnagyobb átverése, mert ugye paradicsomos tészta sajttal de mégsincs benne húúúús. És ez hatalmas csalódást okoz minden alkalommal. Na persze. Lényeg, hogy más választás nem lévén kénytelen voltam húst is tenni bele, hogy helyreálljon a családi béke.
Hozzávalók (4 személyre)
40 dkg száratészta
30 dkg darált hús
1 vöröshagyma
1 sárgarépa
25 dkg gomba
1 kaliforniai paprika
1 cukkini
2 paradicsom
1 doboz hámozott paradicsom
1 ek cukor
só, bors
olívaolaj
sajt ízlés szerint
A tészát sós, olajos vízben al dente állagúra főzzük. Ha kész, leszűrjük, hideg vízzel leöblítjük, hogy ne ragadjon össze.
A szószhoz érdemes az össze zöldséget előkészíteni mielőtt elkezdjük, mert egy csomó időt lehet vele spórolni. Tehát a hagymát és a répát meghámozzuk és apróra vágjuk. A gombát, a paprikát és a cukkinit megmossuk és feldaraboljuk, nem apróra hanem kicsit nagyobbra. A paradicsomot meghámozzuk és felkockázzuk.
Egy ferde falú serpenyőben (tudom, hogy mindig ezt írom, de amióta megvan ez a csodás Tefal edény általában ezt használom) olajat hevítünk és a hagymát és a répát megpirítjuk benne. Ezután hozzáadjuk a húst és fehéredésig pirítjuk. Sorrendben a zöldségeket néhány perc eltéréssel beletesszük, először a gombát, aztán a paprikát és végül egyszerre a paradicsomot és a cukkinit. A hámozott paradicsom marad a végére, ha ezt hozzáadtuk akkor hagyjuk rotyogni, hogy egy kicsit besűrűsödjön
Közben a sajtot lereszeljük.
A szószt sóval, borssal és cukorral ízesítjük, majd a tányérokba kimért tésztára tesszük és megszórjuk sajttal.
Ehhez az ételhez kapcsolódik egy dilemma. Mi otthon édesen ettük a spagettit, a lecsót, a paradicsomlevest és a borsólevest. Bizonyíték, hogy az otthonról hozott szokásokat nehéz levetkőzni a lecsót mai napig csak édesen eszem meg. A többinél azért felfedeztem más lehetőségeket is (mondjuk egy jó kis bazsalikomos fokhagymás paradicsomleves) de érdekes, hogy a szokás mennyire erős tud lenni.
