Neem ez nem egy tanulságos népmese, bár ha jobban belegondolok, az is lehetne. Egyszerűen tegnap részben a farsang, részben amiatt, hogy lassan vége a télnek úgy döntöttem, hogy csinálok egy tartalmas levest meg egy jó kis desszertet.
Erről eszembe jutott valami. Ugye mindenki ismeri azt, amikor az óvodában vagy iskolában főzelék vagy valamilyen leves az első fogás és csak az kap desszertet aki megeszi az elsőt. Na annak idején Papa majdnem belehalt egy ilyen ösztönző akcióba. Történt ugyanis, hogy kelkáposzta főzelék volt az ebéd az óvodában, utána pedig képviselőfánk (ez mind a 60-as években). Jött a szokásos csak akkor ehetsz fánkot ha megeszed a főzeléket. Arra már nem emlékszem, hogy ő volt-e az egyetlen aki megette, de mindenképpen az első, így kapott jó sok képviselőfánkot. Ami mint utólag kiderült szalmonellás volt.
Mikor ez kiderült, már mindenki halálra volt rémülve, mert az a hír járta, hogy a konyhásnéni csak belenyalt a krémbe és a halálán van. Ehhez képest ugye apu evett néhányat…persze nem lett semmi komoly baja, de akkor is.
Na tessék, mégis van tanulság: gyerekek ne higgyetek a hülye felnőtteknek amikor főzeléket erőltetnek belétek, mert lehet, hogy a kitűzött jutalom nem éri meg. Mindig tessék tárgyalni előbb.
Bakonyi betyárleves (4 személyre)
40 dkg borjúcomb
10 dkg füstölt szalonna
1 nagy fej hagyma
2 ek pirospaprika
1 szál répa
1 szál zöldség (fehérrépa vagy mi)
15 dkg gomba
1 zöldpaprika
só, bors
2,5 dl tejföl
6 ek liszt
1 tojás
1 csomó petrezselyemzöld
A szalonnát csíkokra vágjuk és egy lábasban kiolvasztjuk, zsírjára sütjük. A hagymát finomra vágjuk, majd a szalonnához adjuk. Bevallom, én a fehérszalonnát nagyon nem szeretem, de a zsírja viszont jó a leveshez, így a pörcöt ki szoktam venni miután kisült aminek ki kell. Amúgy lehet, hogy ez valami traumát okoz, mert délután mikor aludtam, azt álmodtam, hogy magában eszem a kisült szalonnapörcöt. Beteg.
Ja és be kell valljam, nem borjúhúst használtam, hanem sertést, majd holnap megértitek, egyszerűen nem akartam több ártatlan gyermeket legyilkolni. Meg ugye anyukám szerint amit nem lehet sertéscombból elkészíteni azt nem is érdemes.
A húst kockákra vágjuk, a zöldségeket megtisztítjuk és felkarikázzuk. A gombát megmossuk és felszeleteljük.
Ha a hagyma megpuhult, meghintjük a pirospaprikával és jól elkeverjük, majd hozzáadjuk a húst. Kicsit hagyjuk pörkölődni, majd felöntjük egy kevés vízzel és lefedve félpuhára pároljuk a húst.
Ha a hús már félpuha hozzáadjuk a répát és a zöldséget majd felöntjük az egészet kb. két liter vízzel. Felforraljuk és ezután adjuk hozzá a gombát és a feldarabolt zöldpaprikát. A levest megízesítjük sóval és borssal.
Közben elkészítjük a galuskát, egy tojást felverünk, majd hozzáadunk egy kevés hideg vizet és kb. 4 evőkanál lisztet. Mivel ezt kézzel szaggatjuk a levesbe, a tésztának keményebbnek kell lennie, mint a rendes galuskatésztának, amihez szaggatót használunk.
Mikor a hús már puha, a levesbe szaggatjuk a galuskát és még néhány percig főzzük. Az utolsó lépés a habarás, amihez a tejfölben elkeverünk 2 ek lisztet, majd hozzámerünk egy merőkanálnyi forró levest, összekeverjük és visszaöntjük a lábasba. Jól összekeverjük a levest, majd még egyszer felforraljuk és kész. Most még ellenőrizni kell az ízesítést, lehet, hogy kell még bele só vagy bors.
A végén megszórjuk apróra vágott petrzselyemzölddel.
Túrófánk (kb. 20 darab)
25 dkg túró
25 dkg liszt
1 kis pohár tejföl
2 egész tojás
1 tk szódabikarbóna
2 tk cukor
reszelt citromhéj
csipet só
bő olaj a sütéshez
Ez a fánk baromi egyszerű, a túrót át kell törni, majd összekeverni a többi hozzávalóval. Ezt addig meg lehet csinálni, míg készül a leves.
Olajat hevítünk, majd evőkanállal kiszaggatjuk a tésztát és mindkét oldalon aranybarnára sütjük a fánkokat. Voilá!
.jpg)
A porcukor mellé még kínálhatunk házi lekvárt is. A fánk hidegen vagy másnaposan is nagyon finom. (Mármint amikor a fánk másnapos nem mi, az utóbbira nincs adat.)
